MÁRCIUS 20

MIÉRT PONT MÁRCIUS 20?

 Mert sokan ezen a napon ünneplik a névnapjukat, születésnapjukat van aki házassági  évfordulót és  sorolhatnánk hosszasan.

Nekünk azért fontos ez a nap, mert sok- sok évvel ezelőtt ezen a napon megpecsételődött az egy életre szóló boldogságom!  Ugyanis ezen a napon kérte meg az én drága párom a kezemet.

NAPTÁR SZERINT

A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) napja. Ez egy olyan csillagászati esemény, amely évente kétszer fordul elő. Ez a tavaszi-őszi nap-éj egyenlőség. Ezen a napon egyforma a nappalok és éjszakák hossza. Kitör a tavasz, a természet végzi a dolgát. Üdévé varázsolja az életünket.

TUDTÁTOK?

Az ENSZ március 20-át határozta meg a Boldogság Világnapjaként, ezzel megerősítve a jólét és a boldogság fontosságát.

BOLDOGSÁG

Annyira relatív, annyira foghatatlan, és mégis a világ legnagyobb ajándéka,

a maga egyszerűségével és a maga bonyolultságával!

A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered. 

 Ha egyszerű, kis dolgoknak örülünk, ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni, ha sietség és szünet nélkül haladunk céljaink felé, akkor boldognak nevezhetjük magunkat. Használjuk képzelőerőnket képzelgés nélkül, álmodjunk megvalósítható álmokat, vállaljunk értelmes kalandokat, szeressünk mérlegelés nélkül - mind ezekkel elérjük a szilárd boldogságot. 

Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, bizonyára nem találnánk két embert, akik ugyanazt válaszolnák, sokan pedig egyáltalán nem is tudnának felelni. A boldogság olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden területét és ezzel emberi teljességünket. A legtöbb ember nagyon elvontan képzeli el a boldogságot; annyira messzire és magasra helyezi, hogy az elérésére tett minden kísérlet már eleve kudarcra van ítélve. 

NÉZZETEK RÁ

A cél homályos, meghatározása bizonytalan, az eszközök nem megfelelőek. Nézzük meg közelebbről, miről is van szó. Homályos a cél: nem tudjuk, miből áll a boldogság, amikor ugyanis azt gondoljuk, hogy elértük, rádöbbenünk, hogy az álmodott teljességet mégsem értük el. Azonnal kevésnek, szegényesnek tűnik, elveszítette a képzeletünk világában még őt körül lengő varázst. Meghatározása tehát bizonytalan. Hol a boldogság forrása? Az anyagi és érzéki élvezetekben? Az érzelmekben? A lelki békében? A felhalmozott ismeretekben? A szellemi bizonyosságokban? Melyik emberi tudatszint felel a boldogságért? Csak az egyik, vagy mindegyik egyszerre? És ha az utóbbi igaz, hogyan lehet egyszerre mindegyiket kielégíteni, ha szükségleteik többnyire ellentmondóak? 

Ti hogyan látjátok ezt a kérdést?