Fokozódhat a hő-stessz az egész Földön


A melegedő időjárás Magyarország számára is probléma: eddig sohasem volt példa arra, hogy 5 hőhullám legyen egy nyáron, egy hőhullám több mint egy hétig tartson, s arra sem, hogy szeptemberben hőségriadó legyen, pedig ezen a nyáron mind a hármat megértük, s ezzel 1600 ember halála hozható összefüggésbe – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a klímaváltozásról és a környezeti fenntarthatóságról tartott előadásán.

A korábban az ENSZ főtitkári címének jelöltjeként emlegetett államfő elég borús képet festett a világ közeli jövőjéről amikor elmondta, hogy Délkelet-Ázsiában drámai mértékben fog nőni a hőhullámos, hőstresszes napok száma; az Arab-öbölben pedig 6-8 hónapra ellehetetlenül minden szabad téren végzett munka. Áder János szólt arról, hogy Kínában a légyszennyezettség naponta 4 ezer, míg Magyarországon éves szinten 11 ezer ember halálát okozta.

 

A köztársasági elnök valószínűsítette, hogy mire a mai magyarországi orvostanhallgatók praktizálni fognak, fel kell ismerniük olyan trópusi betegségeket, mint a malária és a dengue-láz. Az utóbbit az a tigrisszúnyog terjeszti, amely 1943 és 1969 között még csak a világ néhány pontján fordult elő, mára azonban Európa 12 országában, köztük Horvátországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában is önfenntartó populációja van. A tigrisszúnyog 5-10 éven belül megjelenik Magyarországon is, és a dengue-lázat a tünetei, a magas láz, a hányás, a fejfájás, az ízületi fájdalmak alapján fel kell majd ismerniük – mondta hallgatóságának, megjegyezve, hogy gyógyszer egyelőre nincs a betegség gyógyítására.

 

Áder János szólt arról, hogy Magyarországot már ma is a parlagfű európai epicentrumának mondják, összességében mintegy két megyényi területet borít be, a klímaváltozás hatására azonban pollenjének koncentrációja 2050-re a mostani legkevesebb négyszeresére, de akár tizenkétszeresére is emelkedhet. "Magyarországon már ma 2,5 millió allergiás ember él, többségük a parlagfűre is érzékeny" – mondta.

 

Nőni fog a folyókba és a tenger melletti víztározókba jutó só mennyisége is. "Ennek következménye Bangladesben az lesz, hogy az ország elveszíti rizsföldjei 50 százalékát, s már most 2 liter víz elfogyasztásával a normál 2 gramm sómennyiség helyett a lakosság 16 grammot vesz magához.


MTI

Cikk megosztása:
« Vissza a főoldalra